Az elmúlt években, de főleg a következőkben előtérbe kerülnek a környezeti szempontok: az energiapazarlás és a környezetszennyezés visszafogása, a klímaváltozás negatív hatásainak kézben tartása.

Az új nemzeti energia- és klímastratégia kialakítása 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait, középpontjában az energiafogyasztás további csökkentése áll. Az alkalmazott hőszigetelés vastagságának növelése ebben a tekintetben is elkerülhetetlen.

2030 távoli dátumnak tűnhet, de egy közelebbi határidőre már régóta készülnek a magyar szakemberek és beruházók. Ez pedig nem más mint a 2021. június 30-ai határidő, amely után csak közel nulla energiaigényű épületek valósulhatnak meg. Ennek a szabályzatnak megfelelően ráadásul az épület energiafogyasztásának egy meghatározott részét megújuló erőforrásokból kell fedezni. Utóbbi kitétel megvalósulása még a szakma szerint is vitatott. Persze nem jogossága, hanem realitása miatt. A nulla energiafelhasználás érthető következmény, és talán magyarázatra sem szorul, de nézzük meg számokban, miért is szükséges ez. 

Az épületek jelentős mértékben felelősek a települések károsanyag-kibocsátásáért, ami évente, településmérettől függően/az adott év teljes károsanyag kibocsátásának akár több mint 40% is lehet.Ebből átlagosan 28%-ra tehető a hűtés-fűtésre, az energiaellátásra visszavezethető terhelés, míg az építési folyamatok és az építőanyag-gyártáshoz kapcsolódó kibocsátás további 14%-ban veszi ki a részét a szennyezésből. Fontos tehát a megújuló energia használata, de előnyös, ha épületfelújítás után egy megújuló energiát hasznosító berendezéssel megtermelt energiával nem az utcát fűtjük. 

Ha épületfelújítással szeretnénk energiatakarékossá tenni otthonunkat, először is át kell gondoljuk, mely épületszerkezetek korszerűsítésével juthatunk a kívánt eredményhez. Biztos, hogy a hőszigetelés az elsődleges feladatok között lesz, a kérdés inkább az, hogy az épület mely részén lesz és milyen mértékben hőszigeteljünk.

A vastagabb hőszigetelésről többen a magasabb költségekre gondolnak – a költségnövekmény mértékét azonban túlbecsülik. Számítások igazolják, hogy az épületek energiatakarékosabbá tételére költött pénz mindenképpen megtérülő befektetés, de sokkal komplexebb dolog, minthogy években gondolkodjunk. Érdekes módon csak a hőszigetelés kapcsán számolunk megtérülési időket, ugyanakkor egy tisztasági festés kapcsán eszünkbe se jut mindez. Nézzünk egy kicsit a számok mögé. 

A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, hanem átlagosan 15-25%-kal többe, ellenben duplán olyan hatékony. Panelházakra vagy régi, szigeteletlen tégla épületre (a jól ismert Kádár-kockák) legalább 14 cm, de ha a hamarosan életbe lépő új rendeletekre is figyelemmel akarunk lenni, úgy inkább 20-22 cm vastag hőszigetelés a javasolt. Ez azonban nem egy állandó szám, hiszen az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával, a fosszilis energiakészletek kimerülésével folyamatosan módosul a hőszigetelés ésszerű mértéke, valamint természetesen erősen függ a hőszigetelés anyagától és a választott hőszigetelés műszaki paramétereitől.

A magyar építési szokásokat, építési kultúrát azonban nehéz új irányba terelni, pedig sok múlik ezen is. Ugyanakkor hozzá kell tenni: lassan évtizedre tehető azon évek száma, hogy különösebb anyagi segítséget sem kaptak azok, akik elavult energetikájú otthonaikat fel szerették volna újítani. A magyar lakosság többsége sajnos olyan állapotú, kifejezetten energiapocsékoló otthonokban él, amelyekhez képest a hamarosan kötelező a közel nulla energiafelhasználású újépítésűek fényévnyi távolságra vannak. 

Ökotudatos hőszigetelés a polisztirol

A hőszigetelőanyagok közül az EPS különböző méretben és vastagságban kapható. A lemezek alapanyaga kőolaj, de a végtermék csak 2%-ban tartalmazza az ebből előállított műanyagot, a többi 98% levegő. A Büro für Umweltchemie 2018-as tanulmánya szerint környezeti szempontból a grafit adalékos polisztirolhab (az EPS) a leginkább ökotudatos választás – még az olyan, környezeti szempontból preferált termékekhez képest is, mint a kender, parafa vagy az ásványi szálas hőszigetelés. Mindemellett az EPS nem minősül veszélyes hulladéknak, „normál” hulladéknak számít a besorolás szerint.

A 100%-ban újrahasznosítható polisztirol hőszigetelést alacsony ára és optimális energiahatékonysága teszi bolygónk védelmezőjévé. A nagy szilárdságú, nedvességálló EPS mérsékelt ára miatt széles körben elérhető. Nagy előnye, hogy a táblák anyaga nem irritálja a bőrt, a légutakat vagy a nyálkahártyát, nem található bennük kipárolgó kötőanyag, vágásakor nem keletkezik por. Ennek köszönhetően könnyen és gyorsan, védőfelszerelés nélkül kezelhetők, beépíthetők – a munkadíjakat is csökkentve. Az EPS hőszigetelés élettartama megegyezik az épület élettartamával, s mindezen idő alatt nem csökken hőszigetelő képessége sem. 

Hogyan képzelhető ez a befektetés számokban mérve?

Egy átlagos, 400 légköbméter hasznos alapterületű családi ház hőszigeteléséhez az alapanyagok és a gyártástechnológia összes igényét tekintve 670 liter nyersolaj szükséges, és 50 év alatt ugyanez a ház a hőszigeteléssel 93 ezer liter fosszilis energiahordozót takarít meg. Személyes ügyünk így globális szinten is megtérül.

A hőszigetelés kapcsán érdemes szakértőhöz fordulni.

forrás: alternativenergia.hu és hőszigeteljaholnapert.hu